Kategória menü
Fájlok [1]
egyéb
dokumentumok [4]
Minden ami fontos lehet az állatokkal kapcsolatban.
TÁMOGATÓINK
Belépés
Gyors segítség

További lehetőség
Keresés
További segítség
Barátaink:
  • Przoli fotó video és híroldala
  • Statisztika

    Online összesen: 1
    Vendégek: 1
    Felhasználók: 0
    Nyitólap » Fájlok » dokumentumok

    FEKETE ISTVÁN ÁLLATVÉDŐ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA 2014. május 18.
    [ Letöltöm a szerverről (96.0Kb) ] 2014-09-16, 20:52

    A Fekete István Állatvédő Egyesület (az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv.) a (Ptk. 61-74.§) Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. 3:63-3:87. § alapján, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a (közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI tv.) civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv. rendelkezéseire figyelemmel módosított, egységes szerkezetbe foglalt alapszabálya.

     

     

     

    1. Az Egyesület neve, székhelye és jogállása.

     

    Neve: Fekete István Állatvédő Egyesület

    Nevének rövidítése: FIÁE

    Székhelye: 9700 Szombathely, Felsőbüki Nagy Pál u. 39.

    Hatóköre: az Egyesület működése Vas megye területére terjed ki.

     

    Az egyesület számlája: Volksbank 14100172-12675749-01000000

    Az egyesület adószáma: 18959150-1-18

    Az egyesület alapításának ideje: 1998.

    A Zala Megyei Bíróság nyilvántartásba vételének száma 1369/1998. (Pk.60.047/98).

     

    Az Egyesület jogi személy, közhasznú szervezet.

    Az Egyesület az egyesülési jog alapján létrehozott, önkormányzati elven működő szakmai, érdekvédelmi és érdekképviseleti, civil szervezet, amely közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. E körben párt érdekében az országgyűlési képviselői és az Európai Parlament tagjának választásán, valamint a megyei, települési képviselő-testületébe, a megyei jogú város képviselő-testületébe jelöltet nem állít, illetve polgármestert nem jelöl.

     

    Az egyesület, mint közhasznú szervezet működése nyilvános, szolgáltatásait bárki megkötés nélkül igénybe veheti, így a rendelkezésére álló erőforrások felhasználásával, az állatvédelem, természet és környezetvédelem területén végzett tevékenységével hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez.

     

     

    2. Az Egyesület célja és közhasznú tevékenysége:

     

    Az egyesület közhasznú tevékenysége:

    - Természetvédelem. Az Egyesület a természeti területek és értékek jogellenes károsítása, veszélyeztetése esetén a természet védelme érdekében fellép annak érdekében, hogy az állami szervektől, az önkormányzatoktól a megfelelő és a hatáskörükbe tartozó intézkedés megtételét kezdeményezze. Keresetet indít a veszélyeztetőnek, károsítónak a jogsértő magatartástól való eltiltása, továbbá a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére kötelezés érdekében. (A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 65. § (1) és (2) bekezdései)

    - Állatvédelem. E körben az Egyesület végzi a kóbor, kidobott és menhelyi kutyák, valamint más állatok mentését, befogását, gondozását, szocializációját és rehabilitációját, valamint gazdához juttatását. (Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 48/A. § (3) bekezdése a települési - a főváros belterületén a fővárosi - önkormányzat kötelező feladataként rögzíti a település belterületén a kóbor állatok befogását.) Az Egyesület közreműködik a jogszabályi előírásoknak megfelelő állattartás megvalósulásában, szükség esetén az állatvédelmi hatóságnál a hatáskörébe tartozó intézkedés megtételét kezdeményezi. Az állatvédelmi jogszabályok megsértését eredményező magatartástól való eltiltás iránt a bíróság előtt pert indít. (Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 45/B. §, 48. § valamint a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet 2-4. §, valamint a 7. §) Az állatkínzások megelőzése, feltárása, dokumentálása, valamint az eljáró hatóságok munkájának segítése. (A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 36. § (1) bekezdése, valamint a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről szóló 25/2013. (VI. 24.) BM rendelet 2. § (1) bekezdése alapján.)

    - Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés. (Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 43/A. § (1) és (2) bekezdései alapján az állatokkal szembeni megfelelő magatartásra, gondoskodásra nevelést, az állatok megismertetését az iskolai általános képzésbe, a szakképzésbe és az ismeretterjesztésbe be kell építeni, mely feladatok végrehajtását az állami és önkormányzati szervek, valamint az oktatási intézmények kötelesek előmozdítani. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 64. § (1) bekezdése alapján a természet védelmével kapcsolatos ismereteket valamennyi oktatási intézményben oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával - az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával - elő kell segíteni, hogy a társadalom természetvédelmi kultúrája növekedjen.)

     

     

    - A Fekete István Állatvédő Egyesület fő céljának és feladatának tartja a kóbor, a kidobott és a menhelyi kutyák, valamint más állatok mentését, befogását, gondozását, szocializációját és rehabilitációját, valamint a gazdához juttatását.

    - Támogatja a már működő állatmenhelyek működését, bővítését és korszerűsítését, valamint karitatív segítséget nyújt. Lehetőség szerint segíti a jelentős igényként felmerülő panzióztatás feltételeinek biztosítását, menhelyek létesítését.

    - A természet- és környezetvédelem..

    - Az ismeretterjesztés, nevelés és oktatás, képességfejlesztés. Társadalmunknak, különösen az ifjúságnak a környezet, a természet és élővilág szeretetére való nevelése.

    - Az állatok kultúrált és a vonatkozó jogi normáknak megfelelő tartásának megteremtése, illetve elősegítése.

    - Az állatvédelemmel kapcsolatos feladatok végrehajtásában való közreműködés.

    - A régió állatvédelmi feladatainak meghatározása és megvalósítása.

     

     

    3. Az Egyesület feladatai:

     

    Az Egyesület a jelen alapszabályban meghatározott célok megvalósítása érdekében:

     

    - Tömöríti azokat, akik önként, meggyőződésből támogatni kívánják az állatvédelem ügyét.

    - Propagálja a természet- és állatvédelmet.

    - Propagandaanyagokat, kiadványokat terjeszt, kapcsolatokat épít ki a hírközlő szervekkel.

    - Az ifjúságnak az élővilág szeretetére való nevelése érdekében előmozdítja a természet-, környezet- és állatvédelemnek az iskolai oktatásba való beillesztését, ismeretterjesztő előadásokat tart.

    - Küzd a kóbor állatok számának csökkentéséért, aktívan részt vesz és a rendelkezésére álló erőforrásokkal támogatja az ilyen állatok megfelelő elhelyezését, etetését és szükség szerinti orvosi kezelését. Szerepet vállal az ivartalanítási és elektronikus transzponder program megvalósításában, és az állatvédelmi törvény rendelkezéseinek betartatásában.

    - Fellép az állatkínzás minden formája ellen.

    - Véleményt nyilvánít az állatvédelem és állategészségügy tárgyában hozandó törvényekkel és jogszabályokkal kapcsolatosan, ebben a körben javaslatokat tesz, és azok végrehajtását ellenőrzi.

     

    Az egyesület működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak, közhasznúsági mellékleteinek nyilvánosságát a www.kutyamentok.hu honlapon, (szórólapokon) való közzététel útján biztosítja.

     

    Az Egyesület, mint közhasznú szervezet működése nyilvános. Az Egyesület nem zárja ki, hogy közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesülhessen.

     

    Az Egyesület, mint közhasznú szervezet gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú, illetve ezen alapszabályban meghatározott céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Az Egyesület a gazdálkodás során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységre fordítja.

     

     

    4. Az egyesület tagjai:

     

    Az Egyesület tagja lehet minden 14-dik életévét betöltött természetes személy vagy szervezet, aki az Egyesület célkitűzéseivel egyetért, az alapszabályt elfogadja és belépési nyilatkozatával vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában, tagfelvételi kérelmét az elnökség jóváhagyja.

     

    Az Egyesületbe való belépéshez írásban belépési nyilatkozat és az egyesület munkájában történő 2 hónapos részvétel szükséges. A tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala a az elnökség hatáskörébe tartozik, melynek során az elnökség a tag kérelme alapján egyszerű többségi határozattal, a 2 hónapos próbaidő leteltétől számított 15 napon belül dönt. A tagsági jogviszony az elfogadásával jön létre.

     

    Az egyesület elnöksége köteles az egyesület tagságáról naprakész nyilvántartást vezetni.

     

    Tagdíj: évi 2.000,- Ft, mely belépéskor, azután pedig minden év május 30-ig fizetendő.

     

    Az Egyesület tagjait megilletik az Egyesületi tagságon alapuló jogosultságok (közgyűlési részvétel, szavazati jog) és terhelik az abból adódó kötelezettségek (az egyesület munkájában való részvétel).

     

    Az Egyesület pártoló tagja lehet bárki, aki a rendes tagsággal együtt járó kötelezettségeket nem vállalja, azonban az Egyesület céljainak megvalósítását, a tagdíj megfizetésén túlmenően, vagyoni hozzájárulásával rendszeresen támogatja. A pártoló tagsági jogviszony elfogadásáról a közgyűlés dönt.

     

    Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet, aki kiemelkedően támogatja az Egyesület közhasznú tevékenységének, alapszabályban meghatározott céljainak megvalósulását. A tiszteletbeli tagsági jogviszony elfogadásáról a közgyűlés dönt. A tiszteletbeli tag esetében a tagdíj megfizetése önkéntes.

     

    A pártoló tag és a tiszteletbeli tag jogosult a közgyűlés ülésein javaslattételi és véleményezési joggal részt venni, azonban az üléseken szavazati joggal nem rendelkezik, illetve az Egyesület szerveibe nem választhat és nem választható.

     

     

    5. A tagsági viszony megszűnése

     

    • A tagsági viszony megszűnik a kilépés írásbeli bejelentésével. A tag a kilépési szándékát, írásban, indokolási kötelezettség nélkül, az Egyesület elnökségénél jelenti be, amely törli őt a tagok sorából.

    • Ha a tagnak 1 éves tagsági díj elmaradása van és a díj rendezésére egy esetben történő határidős felszólítás után sem kerül sor. A tagdíj megfizetésének egy éven túli elmaradása esetén e tényről az elnökség a tagot írásban értesíti. Amennyiben a tag az értesítés kézbevételétől számított 30 napon belül a tagdíjat megfizeti, tagsága fennmarad, ellenkező esetben a közgyűlés határozattal a tagsági jogviszonyt felmondja.

    • A közgyűlés általi kizárással. Ha valamely tag az egyesület alapszabályát, közgyűlési határozatát magatartásával súlyosan vagy ismételten sérti, az Egyesület szervei vagy bármely tagja kezdeményezheti a tag egyesületből történő kizárását. A kizárásról való döntés a Közgyűlés hatáskörébe tartozik. A Közgyűlés a kizárásról indokolt határozatban dönt, a kizárás kezdeményezésétől számított 60 napon belül. A kizárási eljárás során az érintett tagot meg kell hallgatni, azonban a tag nyilatkozattételre nem kötelezhető. A tag meghallgatása mellőzhető, ha a tagot a közgyűlés összehívásáról szabályszerűen értesítették, és a tag előzetesen, alapos indokkal ki nem mentette magát. Az értesítésnek tartalmaznia kell a kizárási eljárás alapját képező magatartás megjelölését és kizárási eljárás megindításának tényét. A határozathozatali képességre és a döntéshozatalra az általános szabályok az irányadók. A kizárásra akkor kerülhet sor, ha az elnökség a tagot írásban felhívta az alapszabályban meghatározott kötelezettségeinek teljesítésére, illetve magatartásának megváltoztatására.

    • A természetes személy tag halálával.

    • A nem természetes személy tag jogutód nélküli megszűnésével, amely nem köthető a vezetőség elfogadásához. Természetes személy halála, illetve jogi személy jogutód nélküli megszűnése esetén a törlés szintén az elnökség feladata.

     

     

    6. A tagok főbb jogai és kötelezettségei

     

    Az Egyesület tagja jogosult:

     

    - Az állatmenhelyek, mint főcél és feladat létrehozása és segítése tárgykörében felmerülő mindennemű kérdés megvitatását kezdeményezni, javaslatokat tenni a társadalmi munka megszervezésére és annak lebonyolítására.

    - Javaslatokat tenni a kóbor állatok befogadására.

    - Javaslatot tenni a vezetőség részére bármely önkormányzattal, menhellyel és gyepmesteri teleppel való kapcsolat kiépítésére.

    - Elgondolásaikat a taggyűléssel és a vezetőséggel megbeszélni a befogadott állatok étkeztetésével, elhelyezésével és további sorsával kapcsolatban.

    - Javaslatot tenni az Egyesület rendelkezésére álló pénzeszközök felhasználására.

    - Részt venni e feladatok tevékeny elméleti és fizikai végrehajtásában.

    - A természetes személy tag személyesen, a nem természetese személy tag képviselője útján a közgyűlésen egyenlő szavazati joggal vesz részt, felszólal, véleményét kifejti, határozati javaslatot tesz és szavaz, választhat és választható.

     

    A tagok kötelezettségei az Egyesületi életben:

     

    - A fentieknek megfelelően az Egyesületi életben tevékenyen részt venni.

    - A taggyűléseken rendszeresen megjelenni.

    - Adományokat gyűjteni. Az adománygyűjtést a tag az Egyesület írásbeli meghatalmazása alapján folytathatja. Az adománygyűjtés során a tagnak úgy kell eljárni, hogy az ne járjon az adományozók, illetve más személy zavarásával, illetve a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.

    - A rendezvények szervezésében és lebonyolításában aktívan részt venni.

    - Az egyesület célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani.

    - Az egyesület alapszabályát és az egyesület szervei által hozott határozatokat megtartani.

     

     

    7. Az Egyesület szervezete és működése

     

    A Fekete István Állatvédő Egyesület vezetői a közgyűlés és az elnökség.

    A Fekete István Állatvédő Egyesület napi ügyviteli feladatait az egyesület (ügyintéző képviseleti) ügyvezető szerve, az egyesület elnöksége irányítja és látja el. Az elnökség tagja: az elnök, (a titkár 6) alelnök és 1 vezetőségi tag. Az egyesület (ügyintéző) ügyvezető szervének tagja olyan személy lehet, aki nem áll a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt. Az elnökség szervezi és irányítja az Egyesület munkáját, munkájáról a közgyűlést tájékoztatja, amelyet szükség szerint, de legalább évenként egyszer össze (hív) kell hívni. A közgyűlésen összeállítják az éves költségvetést, illetve megbeszélik az előző év költségvetésének végrehajtását és tapasztalatait.

    Az alkotó közgyűlésen megállapodtak az ott résztvevő tagok, hogy az Egyesület elnöke szükség szerint és a feladatok gyors végrehajtása érdekében bármikor jogosult összehívni az Egyesület tagjait közgyűlésre.

     

    (Az egyesület elnöke az egyesület vezetője. Az elnök képviseli az egyesületet) Az (elnök) elnökség irányítja az egyesület munkáját, az egyesület közgyűlései és az elnökség ülései között gondoskodik a határozatok végrehajtásáról. (Szerződéseket írhat alá és munkáltatói jogokat gyakorolhat az egyesület alkalmazottai felett.) Az elnök képviseli az egyesületet 3. személyekkel szemben, illetve a hatóságok előtt, valamint az egyesület képviseletében szerződéseket írhat alá. Az egyesület közgyűlését szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal hívja össze.

     

    A elnökségi tagok feladatai és megbízatása:

    Az Egyesületi tevékenységét az egyesületi elnökség irányítja a közgyűlések közötti időszakokban. Gondoskodik az Alapszabályban, valamint a közgyűlés határozataiban foglaltak megvalósításáról. A vezetőség mindazon kérdésekben dönthet, melyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

    (Az Egyesület titkára az elnök irányításával szervezi és intézi az Egyesület ügyeit. A megválasztott gazdasági vezető felelősen kezeli a szervezet rendelkezésére álló pénzeszközöket. Elkészíti az Egyesület pénzügyi helyzetéről a beszámolót, mérleget, könyvelési feladatokat végez. Az egyesület vidéki elnökségi tagjai pedig vidéki sejtként vigyázzák területükön az állatvédelmi feladatokat, ellenőrzik és jelentik a visszaéléseket, az állattartási törvény betartását, valamint intézkednek megfelelő szerveknél, ha törvénysértést tapasztalnak.)

     

    (Az ügyintéző és a képviseleti szervek megbízatása, a feladatok hosszútávú végrehajtása miatt határozatlan időre szól, de 3 évenként megújításra kerül. Amennyiben a tagság munkájukkal nem elégedett az új tisztségviselők megválasztása a közgyűlésen szavazásra kerül.) Az elnökség tagjait a közgyűlés saját tagjai közül 3 évre választja. A tagok újraválaszthatók.

     

     

    A közgyűlés

     

    Az Egyesület (legfőbb) öntéshozó szerve az egyesület tagjaiból álló közgyűlés, melyet évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az összehívásról az Egyesület elnöke gondoskodik. Az elnök a közgyűlést egyéb alkalmakkor is jogosult összehívni. Az elnök a közgyűlést köteles összehívni, ha a tagok legalább 1/3-a írásban, az ok és cél megjelölésével kéri, továbbá ha azt a bíróság elrendeli.

     

    Az Egyesület elnöke továbbá, a szükséges intézkedések megtétele céljából, köteles a közgyűlést összehívni, ha az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy az Egyesület céljainak elérése veszélybe került. A közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.

     

    A közgyűlést az elnök valamennyi regisztrált tag, illetve az alapszabály, a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek előzetes írásbeli értesítésével hívja össze. A meghívót a tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább (8) 15 naptári nappal meg kell küldeni postai vagy elektronikus úton, a napirendi pontok, valamint a határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt közgyűlés helyének és dátumának pontos megjelölésével. (A közgyűlés ülései nyilvánosak.) A Ptk. 3:73. § (2) bekezdése alapján a közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül az Elnök jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

     

    A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 8 naptári napon belül a tagok és az elnökség az elnöktől kérhetik, az indok megjelölésével, a napirend kiegészítését. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnök dönt. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az elnök nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően, külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

     

    A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. (Szavazásra jogosult az a rendes tag, akinek a közgyűlés időpontjáig az előző évekre vonatkozóan nincs tagdíj hátraléka.) A közgyűlés a hatáskörébe tartozó ügyekben a határozatait, az éves beszámolót, valamint a közhasznosulási jelentést nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, illetve fogadja el. Azonban az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, míg az Egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

     

    A közgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza, de a levezető elnök köteles a titkos szavazást elrendelni, ha azt a jelenlévő tagok egyharmada kezdeményezi. Szavazategyenlőség esetén, nyílt szavazáskor a levezető elnök szavazata dönt, titkos szavazás esetén azonban a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni. A tagkizárásra vonatkozó döntés meghozatalakor a kizárni szándékozott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja.

     

    A határozatképtelenség esetén a közgyűlést egy későbbi időpontban ismételten össze kell hívni. A megismételt közgyűlés, az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében, a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, erről a tagokat minden esetben, a meghívóban, értesíteni kell.

     

    A közgyűlést az elnökség által kijelölt egyesületi tag vagy az elnök, mint levezető elnök vezeti. (A jegyzőkönyv vezetéséről a titkár gondoskodik.) A közgyűlés üléseiről jegyzőkönyv készül. A közgyűlési határozatot az érintettekkel igazolható módon közölni kell személyesen, postai úton vagy e-mail-ben. (Amennyiben ez személyesen nem lehetséges, akkor postai úton vagy e-mailban.) A határozatokat minden esetben nyilvánosságra kell hozni az egyesület honlapján. Az (titkár) elnökség köteles a közgyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe bejegyezni. A Határozatok Könyvének tartalmazni kell a határozatok számát, a határozat elfogadásának időpontját, tartalmát, személyi és időbeli hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát.

     

     

    A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

    - az Alapszabály megállapítása és módosítása,

    - az éves költségvetés meghatározása és az előző évi számviteli beszámoló elfogadása,

    - az éves tagdíj összegének meghatározása,

    - az (elnök) elnökség éves beszámolójának és a közhasznúsági jelentésnek az elfogadása,

    - az egyesület más egyesülettel történő egyesülésének, szétválasztásának, valamint feloszlásának kimondása,

    - az egyesület tagjainak sorából történő kizárás,

    - az elnök és az elnökség tagjainak 3 évre történő megválasztása,

    - az elnök és az elnökség tagjainak visszahívása,

    - dönt a pártoló és a tiszteletbeli tagság létesítéséről,

    - az egyesület tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával kötött szerződés megkötésének jóváhagyása,

    - a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,

    - a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,

    - a végelszámoló kijelölése.

     

     

     

    Az elnökség

     

    A Fekete István Állatvédő Egyesület általános hatáskörű végrehajtó szerve az elnökség, mely (gondoskodik az egyesület folyamatos működéséről és végrehajtja a közgyűlés határozatait) a közgyűlések közötti időszakban irányítja az Egyesület működését, továbbá folyamatosan ellátja az Egyesület ügyviteli feladatait. Gondoskodik az Alapszabályban, valamint a közgyűlés határozataiban foglaltak megvalósításáról, az Egyesület külső kapcsolatainak (más civil szervezetekkel, sajtóval stb. történő) kiépítéséről és azok ápolásáról. Az elnökség, a közgyűlések közötti időszakban, mindazon kérdésekben dönt, melyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az elnökség felelősen kezeli a szervezet rendelkezésére álló pénzeszközöket. Elkészíti az Egyesület pénzügyi helyzetéről a beszámolót, a mérleget, valamint könyvelési feladatokat végez.

     

    Az elnökség hatáskörébe tartozik különösen:

    - az egyesület tervszerű működésének irányítása,

    - a közgyűlés napirendjének meghatározása,

    - az éves költségvetés (megállapítása) elkészítése, a vagyonmérleg és zárszámadás, az éves beszámoló, valamint a közhasznúsági jelentés közgyűlés elé terjesztése,

    - részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre,

    - az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése,

    - csoportok létrehozása, ezek vezetőinek megbízása,

    - munkaviszony létesítése és e körben munkáltatói jogok gyakorlása,

    - az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves elnöki beszámolókba, a közhasznú jelentésekbe, valamint a korábbi közgyűlési határozatokba való betekintés biztosítása az ellenőrzés és az érdeklődők részére az egyesület székhelyén,

    - az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése,

    - a tag közgyűlési határozattal történő kizárása vagy tagsági jogviszonyának felmondása, a természetes tag halála, nem természetes tag jogutód nélküli megszűnése, illetve a tag kilépése esetén a tag törlése,

    - tag (kivéve pártoló és tiszteletbeli tag) felvételéről való döntés,

    - az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának vizsgálata és a PTK.-ban előírt intézkedések megtétele.

    Az alelnök és az elnökségi tagok konkrét feladatát, valamint a feladat- és hatáskörmegosztását az elnökség határozza meg. Az elnökség ügyrendjét maga határozza meg.

     

    Az Egyesület elnöksége köteles az egyesület tagságáról naprakész nyilvántartást vezetni.

     

    Az elnökség tagjai ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

     

    Az elnökség (évente) negyedévente legalább egy alkalommal ülést tart. (Az ülések nyilvánosak.) Az elnökség ülései nyilvánosak, kivéve, ha az azon hozandó döntéssel érintett a személyiség jogának védelmére hivatkozva kéri a zárt ülés elrendelését.

     

    Az összehívásról az Egyesület elnöke gondoskodik. Az elnök az ülést egyéb alkalmakkor is jogosult összehívni. (a részletes napirendet is tartalmazó írásbeli meghívóval az ülés tervezett időpontja előtt legalább 8 nappal. Az elnökséget össze kell hívni, ha azt az egyesület ügyvezető elnöke szükségesnek tartja, az elnökségi tagok egyharmada az ülés napirendjének megjelölésével kéri.) Az elnök az ülést köteles összehívni, ha azt 2 vezetőségi tag, írásban, az ok és cél megjelölésével kezdeményezi. Az ülését az elnök az elnökségi tagok előzetes írásbeli értesítésével hívja össze. A meghívót az elnökségi tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább 15 naptári nappal meg kell küldeni postai vagy elektronikus úton, a napirendi pontok, valamint a határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt ülés helyének és dátumának pontos megjelölésével.

     

    Az elnökség akkor határozatképes, ha azon (tagok 50%+1 fő) valamennyi elnökségi tag jelen van, a döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. (Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.)

     

    A határozatképtelenség esetén az ülést egy későbbi időpontban ismételten össze kell hívni. A megismételt ülés, az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében, a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, erről a tagokat minden esetben, a meghívóban, értesíteni kell.

     

    Az elnökség határozatait az érintettekkel igazolható módon közölni kell személyesen, postai úton vagy e-mail-ben. A határozatokat minden esetben nyilvánosságra kell hozni az egyesület honlapján. Az (titkár köteles) elnökség által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe be kell jegyezni. A Határozatok Könyvének tartalmazni kell a határozatok számát, a határozat elfogadásának időpontját, tartalmát, személyi és időbeli hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát.

     

    Az egyesület elnökségének tagja az lehet:

    - aki legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta,

    - akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek vagy a közügyek gyakorlásától eltiltottak, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesül,

    - akit a vezető tisztségviselői tevékenységtől eltiltottak, az eltiltást kimondó határozatban megjelölt időtartamig,

     

    Az elnök

     

    Az elnök (a közgyűlés által) az elnökség által egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztott vezető tisztségviselő, aki az egyesület szervezetének képviseletére önállóan jogosult.

     

    Az elnök hatásköre és feladatai:

    - az egyesület adminisztratív szervezetének kialakítása és vezetése

    - a közgyűlés és az elnökség üléseinek összehívása, napirendi pontok meghatározása,

    - vezeti az elnökség üléseit,

    - gondoskodik az Egyesület jogszabály és alapszabály szerinti működéséről, a számviteli és pénzügyi előírások betartásáról,

     

    - képviseli az Egyesületet a hatóságok, a bíróságok előtt, illetve harmadik személlyel szemben,

    - a költségvetés keretei között érvényes kötelezettségvállalás alapján utalványozási jogkör gyakorlása, (szerződéses kötelezettségvállalás a titkárral együtt) az Egyesület nevében szerződések aláírása, az elnökség által hozott döntés alapján,

    - az éves munkaprogram és az elnöki beszámoló elkészítése, és jóváhagyás céljából az elnökség, majd azt követően a közgyűlés elé terjesztése.

    Az Egyesület elnökét távollétében, teljes jogkörrel az alelnök helyettesíti. (egy elnökségi tagot megbízhat azzal, hogy távollétében teljes jogkörrel helyettesítse.) Ha az elnök időközben tisztségéről leköszönne, vagy tagsági viszonya bármely módon megszűnne, az Egyesület ügyeit a következő közgyűlésig (ő) az alelnök irányítja.

     

    Az Egyesület elnöke: Csollányné Horváth Krisztina.

     

     

    (11. A titkár

    A titkár segítséget nyújt az elnöknek feladatai ellátásához. Eljár az egyesület ügyeiben, végzi a szervezési teendőket. Sürgős bejelentések esetén intézkedik. Gondoskodik a közgyűlés és az elnökség összehívásáról. Rendelkezik az ülések jegyzőkönyveinek vezetéséről. Irányítja az egyesület levelezését és iratkezelési, kiadmányozási joga van. Az elnökkel együtt szerződések megkötésénél kötelezettséget vállalhat. Utalványozási joga van. Az egyesület vagyoni helyzetéről az elnökséget tájékoztatja. Gondoskodik a könyvelési feladatok elvégzéséről, a tagnyilvántartás vezetéséről és a tagdíj beszedéséről. Elkészíti az éves költségvetés és zárszámadás tervezetés és a vagyonmérleget.)

     

    Összeférhetetlenségi szabályok:

     

    A (az egyesület vezető szervének) közgyűlés, valamint az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (élettársa) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

     

    A közhasznú szervezet megszűnését követő (két) három évig nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

    (amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.)

    - amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

    - amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

    - amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

    - amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.

    A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

     

    A tisztségviselők visszahívása:

     

    A tisztségviselők indokolt esetben visszahívhatók. A tisztségviselők visszahívását a tagok egyharmada a közgyűlés összehívásával, az ok és cél megjelölésével kezdeményezhetik a visszahívás alapjául szolgáló magatartástól, illetve annak tudomásukra jutásától számított 30 napon belül. A tisztségviselő visszahívása a visszahívás alapjául szolgáló magatartástól számított 6 hónap elteltével nem kezdeményezhető.

     

    Visszahívás alapjául szolgáló magatartásnak minősül, ha a tisztségviselő az Alapszabályban, esetlegesen megalkotott egyéb szabályzatban, vagy az Egyesületi határozatokban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, illetve egyébként olyan magatartást tanúsít, amely az Egyesület céljaival és feladataival ellentétes.

     

    A tisztségviselőknek biztosítani kell a védekezés jogát személyes meghallgatásával.

     

    A visszahívás tárgyában a Közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.

     

    A visszahívás tárgyában a kezdeményezéstől számított döntést 60 napon belül kell meghozni.

     

    A visszahívás tárgyában hozott törvénysértő határozatot az elmarasztalt tisztségviselő a közléstől számított 30 napon belül a Bíróság előtt megtámadhatja.

     

     

    8. Csoportok:

     

    Az elnökség munkahelyi, területi és ifjúsági csoportokat is létrehozhat. A csoportok a működési területeket érintő kisebb közösségekben tevékenykednek az egyesületi célok megvalósítása érdekében.

     

     

    9. Az Egyesület alkalmazottai:

     

    Az Egyesület munkaviszony vagy megbízásos jellegű jogviszony keretei között alkalmazottat foglalkoztathat. Az alkalmazott felett a munkáltatói jogokat az Elnökség gyakorolja.

     

     

    10. Az Egyesület gazdálkodása és vagyona:

     

    Az Egyesület vagyona az adományozóktól közhasznú céljainak megvalósításához juttatott támogatói befizetésekből, az örökbefogadási díjakból, SZJA 1%-ból, pályázati pénzekből és a tagdíjból képződik.

     

    A tagdíj összegének módosítása a közgyűlés hatáskörébe tartozik. A tagdíj éves összegét a közgyűlés állapítja meg. Befizetésének módját és határidejét az elnökség határozza meg. A tagok tagdíj-befizetéséről tagnyilvántartást kell vezetni. A tagnyilvántartásnak tartalmaznia kell a tagok nevét, lakcímét, az egyesületbe való belépés és kilépés dátumát, a tagdíj befizetésének időpontját és összegét. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

     

    Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.

     

    Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési szabályzatkészítési kötelezettsége nincs.

     

    Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől –a normatív támogatás kivételével írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeke, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. Az Egyesület mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetőek. Az Egyesület vezető tisztségviselőit, támogatót, önkéntest valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

     

    Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

     

    Az Egyesület kizárólag olyan vállalkozási tevékenységet végezhet, mely közhasznú vagy az alapszabályban rögzített alapcél megvalósulását nem veszélyezteti.

     

    Az Egyesület vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztethető mértékű hitelt nem vehet fel, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

     

    Az Egyesület kiadásainak utalványozására az ügyvezető elnök jogosult. Az egyesület bankszámlája felett az ügyvezető elnök önállóan, az alelnök (egy további) a harmadik elnökségi taggal együttesen jogosult rendelkezni.

     

    (Az egyesület az éves pénzügyi beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 19.§-ában részletezettek szerint közhasznúsági jelentést köteles készíteni. A közhasznúsági jelentés tervezetét az elnök a közgyűlést megelőzően a választmányi ülés elé terjeszti megvitatásra. Az elnökségvéleményével kell a közgyűlés elé terjeszteni és egyszerű szótöbbséggel az egyesület közgyűlésével jóváhagyatni. A közgyűlési jóváhagyás után –legkésőbb június 30-ig- a nyilvánosság számára elérhető módon közzé kell tenni.)

     

    Az Egyesület az éves pénzügyi beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg köteles az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 46.§ (1) bekezdésében meghatározott közhasznúsági jelentést, a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 12.§-ában részletezettek szerint készíteni. A közhasznúsági jelentés tervezetét az elnökségnek kell a közgyűlés elé terjeszteni és egyszerű szótöbbséggel az Egyesület közgyűlésével jóváhagyatni. A közgyűlési jóváhagyás után – legkésőbb május 31-ig - a nyilvánosság számára elérhető módon közzé kell tenni. A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. A közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki betekinthet az elnökkel történő előzetes szóbeli vagy írásbeli kérelem alapján, felügyelet mellett, az egyesület székhelyén.

    Az egyesület működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak, közhasznúsági melléklet nyilvánosságát a www.kutyamentok.hu honlapon, (szórólapokon) való közzététel útján biztosítja.

     

    Az Egyesület elnöke – legkésőbb május 31-ig – gondoskodik a közgyűlés által jóváhagyott beszámoló és köszhasznúsági melléklet OBH részére történő megküldésére.

     

    11. Záró rendelkezések:

     

    Az Egyesület megszűnik, ha

    (Az egyesület megszűnik, ha a közgyűlés a feloszlását vagy más társadalmi szervvel való egyesülését kimondja. Megszűnik továbbá az egyesület, amennyiben az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.)

    - a közgyűlés döntése alapján más egyesülettel való egyesülését kimondja,

    - a közgyűlés a megszűnésről határoz,

    - a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti vagy megszűnését megállapítja,

    - a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti és az Egyesületet a nyilvántartásból törlik.

     

    Az Egyesület megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyon az Egyesület céljaival egyező egyesület, alapítvány, vagy társadalmi szervezet támogatására fordítható.

     

    A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles az esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

    Kategória: dokumentumok | Hozzáadta: pogi
    Megtekintések száma: 391 | Feltöltések: 35 | Helyezés: 0.0/0
    Összes hozzászólás: 0
    Hozzászólásokat csak regisztrált felhasználók írhatnak.
    [ Regisztráció | Belépés ]