TÁMOGATÓINK
Belépés
Gyors segítség

További lehetőség
Keresés
További segítség
Naptár
«  Március 2011  »
HKSzeCsPSzoV
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031
Mentett bejegyzések
Barátaink:
  • Przoli fotó video és híroldala
  • Statisztika

    Online összesen: 1
    Vendégek: 1
    Felhasználók: 0
    Nyitólap » 2011 » Március » 22 » Állatvédelmi törvény
    20:04
    Állatvédelmi törvény
    Az állatkínzás fogalma

    Mi az állatkínzás? Mi minősül állatkínzásnak és mi minősül az állatvédelmi törvény megszegésének?

    Az állatvédelmi törvény értelmében állatkínzás "az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklődő betegségben szenvedő állategyed tenyésztése, szaporítása".

    A Büntető Törvénykönyv értelmében aki

    a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,
    b) állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi,

    vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

    I. ÁLLATKÍNZÁS JOGSZABÁLYI DEFINÍCIÓJA

    Állatkínzás
    - az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy
    - olyan hatást eredményező beavatkozás,
    - bánásmód, valamint
    - szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá
    - az öröklődő betegségben szenvedő állategyed tenyésztése, szaporítása;

    Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos.

    Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, így különösen az állatot nem szabad:
    a) kínozni,
    b) emberre vagy állatra uszítani (kivéve pl. rendőrkutya), illetőleg állatviadalra idomítani,
    c) kényszertakarmányozásra fogni, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerű táplálás esetét,
    d) a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni
    e) a teljesítőképességét felismerhetően meghaladó teljesítményre kényszeríteni,
    f) természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni.

    Ha Ön azt észleli környezetében, hogy valaki

    - állatkínzást követ el (gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza)
    - állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi,
    - a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel vagy tiltott vadászati módon vadászik, illetőleg a halászatról szóló törvény által tiltott halfogási eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik
    - veszélyes ebet tenyészt, az ország területére behoz, onnan kivisz, versenyeztet, vagy engedély nélkül tart,
    - veszélyes ebet jogszabály megszegésével elidegenít, vagy megszerez,
    - a veszélyes eb ivartalanítására vonatkozó jogszabályban előírt kötelezettségét megszegi,
    - a veszélyes eb tartására vonatkozó jogszabályban előírt biztonsági előírást megszegi,
    - veszélyes ebet őrző-védő feladat végzésére tart, kiképez, illetve veszélyes ebbel ilyen feladatot végeztet,
    - gerinces állat részvételével állatviadalt szervez, tart, ilyen állatviadalra fogadást szervez vagy fogadást köt,
    - állatviadal céljára gerinces állatot tart, tenyészt, kiképez, idomít vagy forgalmaz

    akkor Ön bűncselekmény szemtanúja. Ebben az esetben kérheti a feljelentéshez állatvédő szervezetek segítségét, vagy - akár névtelenül is - azonnal megteheti bejelentését az illetékes rendőrkapitányságon vagy a rendőrség honlapján.
    RENDŐRSÉGI BEJELENTÉS:
    www.police.hu/bejelentesek/bejelentes

    Ha Ön azt észleli környezetében, hogy valaki

    - nem megfelelő módon tartja állatát, nem a jó gazda gondosságával jár el
    - állatának nem biztosít megfelelő mozgásteret és az időjárás viszontagságai elől menedéket,
    - állatának nem biztosít megfelelő élelmet és állatorvosi ellátást,
    - engedély nélküli beavatkozást hajt végre állaton,
    - az állat terelésénél, lábonhajtásánál, a szállítóeszközre való fel- és lerakásánál, valamint szállításánál az állatnak fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okoz

    akkor Ön az állatvédelmi törvény megszegésének tanúja. A fenti és a hozzájuk hasonló esetekben értesítse a kerületi jegyzőt vagy az illetékes állat-egészségügyi állomást!

    FIGYELEM! Minden bejelentéskor kérheti adatainak bizalmas kezelését! Javasoljuk, hogy bejelentését írásban (is) tegye meg és kérjen írásbeli visszajelzést arról, ilyen intézkedés történt az ügyben.

    BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV

    266/B. § (1) Aki

    a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,
    b) állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi,
    vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
    (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel vagy tiltott vadászati módon vadászik, illetőleg a halászatról szóló törvény által tiltott halfogási eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik.

    1. A törvényben megfogalmazott állatkínzás tényállása gerinces állatokra vonatkozik.
    2. A törvény szerinti Btk. 266/A. §-a (1) bekezdésének elkövetési magatartásai az olyan indokolatlan bántalmazás, vagy olyan bánásmód alkalmazása, amely alkalmas arra, hogy a gerinces állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.
    A tényállás a bántalmazás, és nem a fizikai fájdalom okozása fordulatot alkalmazza azért, mert a törvény a büntetőjogi szankcionálást nem az állatban elért érzethez, eredményhez, hanem az elkövető magatartásához kívánja kötni.
    Nyilvánvalóan nem minden jellegű testi vagy lelki bántalmazás tekinthető állatkínzásnak: a nevelés, az idomítás, a hasznosítás céljából történő fizikai ráhatás szükségszerű lehet. Azonban ebben az esetben is rangsorolni kell, meg kell határozni, hogy melyek azok az alkalmazott eszközök, amely büntetendőek, és melyek azok, amelyek nem.
    A bánásmód alkalmazásába beleértendő minden olyan fizikai ráhatás vagy mulasztás, ami a bántalmazás körébe nem sorolható, ugyanakkor ez az elkövetési magatartás az állat bántalmazásának, szenvedésének a folyamat jellegét is értékeli.

    A Btk. 266/A. §. (1) b) pontja a háziasított emlősállat vagy az ember környezetében tartott veszélyes állat elűzését, elhagyását, kitételét bünteti. A magatartások tilalmának oka nem csupán az állat kiszolgáltatott helyzete, hanem a magára hagyott állat által okozható veszélyhelyzet megelőzése is, így a veszélyes állatok körét a törvény nem szűkíti le a veszélyes gerinces állatokra. Ezen bűncselekmény elkövetője a törvény szerint az állattartó lehet. Állattartó az állat tulajdonosa, illetve aki az állatállományt gondozza, felügyeli.

    3. A törvény, az elkövetési magatartások közül abban az esetben tartja szükségesnek az erőteljesebb állami fellépést, amennyiben az elkövetési magatartás alkalmas arra, hogy az állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza. A büntethetőséghez nem szükséges, hogy az elkövető az állat életét ténylegesen kioltsa, vagy az állat valóban maradandó egészségkárosodást szenvedjen, elég csupán az, hogy az elkövető cselekménye erre alkalmas legyen. Ezért nem önálló elkövetési magatartás az állat életének kioltása, mivel ezen eredmény bekövetkezte a büntetéskiszabás során súlyosító körülményként értékelhető.

    A törvényi rendelkezések szerint az állat élete elfogadható ok vagy körülmény esetén kioltható. Ilyen elfogadható oknak vagy körülménynek minősül különösen

    - az élelmezési cél vágóállat esetében,
    - a prém termelése a hagyományosan e célból tartott állat esetében,
    - az állományszabályozás,
    - a gyógyíthatatlan betegség, illetve sérülés,
    - a fertőző betegségek kontrollja, valamint az azok ellen való védekezés,
    - a kártevők irtása,
    - a másként el nem hárítható támadás megakadályozása és a
    - tudományos kutatás. (Kutya és macska tekintetében az élelmezési cél, illetve a prém termelése nem minősül elfogadható oknak, körülménynek.)

    Nem árt tudni!

    Szabálysértések

    218/1999. (XII. 28.) Korm. Rendelet az egyes szabálysértésekről:

    Veszélyeztetés kutyával

    3. § (1) Aki a felügyelete alatt álló kutyát

    a) a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, illetőleg kóborolni hagyja,

    b) természeti vagy védett természeti területen, illetőleg vadászterületen - a vadászkutya kivételével - póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja,

    c) szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön szállítja,

    d) élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdő területére vagy a játszótérre beenged, illetőleg bevisz,

    e) aki harapós kutyáját nem zárt helyen tartja, vagy nem helyez el a ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát,
    harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

    (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott magatartással másnak nyolc napon belül gyógyuló sérülését okozza,
    ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

    (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt:
    - a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője,
    - a közterület-felügyelő,
    - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) erre felhatalmazott ügyintézője, valamint
    - a természeti és védett természeti területen természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr helyszíni bírságot szabhat ki.

    Megtekintések száma: 2949 | Hozzáadta: Almus | Helyezés: 0.0/0
    Összes hozzászólás: 3
    0 Spam
    3 Kamilla  
    Tisztelt Cím!

    Érdeklődnék, mert több oldalt végig olvasva sem kaptam választ a kérdésemre.
    Mi a helyzet olyankor, ha a szülői házból elköltözik a gyerek egy másik városba (szülök már nem élnek) és a testvére azon a településen marad. Szóban megegyeznek, hogy az ott maradó testvér etetni fogja a kutyát, amíg nem találnak neki új gazdát. Ez sajnos nem valósult meg, a kutya lefogyott, nem volt megfelelő fekhelye, stb. Ilyenkor ki a felelős?

    Válaszát köszönöm!

    0 Spam
    2 Khadija  
    Ma este megne9ztem a weboldale1t e9s mgaaallegtthm a feltf6ltf6tt dalokat. Nagyon kellemes este9t szerzett, rendkedvfcl jf3k a dalok, nagyon tetszettek. Gratule1lok! A Barnus meg egyenesen szenze1cif3s ! Nagyon jf3l e9nekelt. Mindkettőjfcknek tove1bbi sok sikert kedve1nok.Szf6mf6rei Tiborne9

    0 Spam
    1 állatvédő  
    jó napot kívánok!én tavaly szemtanúja voltam,hogy egy vemhes lovat lapáttal vertek,de nagyon ugyanis nagyon meg volt rakva trágyával,és szerencsétlen ló nem bírta el.Rajtam kívül még ketten látták,én össze-vissza telefonálgattam az állatvédőkhöz,de aztmondták nem tudnak semmit tenni,majd felhívtam a helyi kmb-s rendőrt ő még a lovát megverő embernek adott igazat.Mi ebből a tanulság?sok lett a telefonszámlám,ez az ember,vagy az élettársa azóta is mindig kötözködni próbál velünk.

    Hozzászólásokat csak regisztrált felhasználók írhatnak.
    [ Regisztráció | Belépés ]